Zambelis Spyros
Παλαιό Μέλος
Lawler
κανόνες, ζωγραφικής των αρχαίων
Αρχαϊκή περίοδος
- δεν είναι ανατομική παρουσίαση
- πρόσωπο προφίλ
- ματιά ανφάς
- ώμο μπροστά
-χέρια σχηματίζει γωνία
-πόδια απο πλάι
-πέλμα ίσια > συχνά λείπει η γραμμή έδαφος > μερικοί ερευνητές επινόησαν βάσεις
> αβάσιμα τα συμπεράσματα > μπαλέτο, περπάτημα με τις μύτες των ποδιών...
- επιγραφές, Δήλος, από τους προϊστορικούς χρόνους
- σχήματα > σκορπίζοντάς το κριθάρι...
Minden kultura kezdeten a muveszek olyan problemakkal talalkoznak, melyeket nem tudnak megoldani. Nem ertik meg az emberi anatomiat es hianyzik a technikai tudas, hogy a testet pontosan abrazoljak kulonbozo helyzetekben. Hogy tuljussanak ezen nehezsegeken, az elso gorog festok, csakugy mint elottuk a minoikus kretaiak meghonositottak nehany szabalyt. Ezeket tipizaltak es hosszu idon at alkalmaztak - meg akkor is, mikor a muveszek mar eleg technikai tapasztalatra tettek szert, es lehetoseguk volt a valtoztatasra. A kovetkezmeny, hogy a gorog festok az archaikus periodusban olyan formakat abrazolnak, melyek jartukban, tancukban arcukat profilban mutatjak, szemuk pedig szembol nez, a valluk elol, a karjuk csakran szoget bezarva, kulonosen a noknel, meg akkor is, mikor nyilvanvalo, hogy a szandek az ives, kerekded abrazolas, a labuk es a csipojuk oldalrol latszik, a talpuk egy sikban lep a folddel. Termeszetesen ilyen helyzeteket emberi test nem tud felvenni, ezert ezen abrazolasokat nem kell keszpenznek venni. Gyakran csak kozvetett kovetkeztetessel lehet megallapitani, hogy az abarazolt all, lepeget, vagy tancol.*
Valamennyi periodusaban az ogorog festeszetnek a formak a rendelkezesreallo helyhez alkalmazkodtak, mig a testhelyzetek es a reszletek szabadon helyezodtek el az altalanos kepalkotast segitve a terben. Ha a hely kicsi, egy nagy tanccsoportot ket vagy harom tancos kepviselhet, meglehet, hogy nem abrazoljak oket ugyanabban a mozgas fazisban (annak ellenere, hogy a valosagban meglehet hogy egyforman tancolnak, tokeletes osszhangban) es a kepi megjelenites a leheto legnagyobb valtozatossagot mutatja.Korkorosseg eseten, a tancot egyetlen tancos is jelezheti. Valamennyi formajaban, a gorog muveszet, a dinamikus tancnak lagyabb, puhabb karaktert ad. Az archaikus periodusban a bonyolult tancokat egyszerusitve abrazoltak. A dombormuveknel es a festeszetben a technikak egyszeruek, tipizaltak. A formak 'feluletiek', surun egymas melle teve, melyseg es perspektiva , atfedesek nelkul. Ezen abrazolasokat nem szabad egy az egyben ertelmezni.
A gorogok soha nem oldotak meg a perspektiva problemajat.Nem tudtak abrazolni az elore vagy hatra hajlo testet, tancosok vonalat, akik a nezo fele haladnak. A gyors mozagast egy visszanezo fej jelzi.Egy fordulata a tancosnak a sajat tengelye korul a kezek elforditasaval jelzett, az archaikus periodus utan pedig az oltozek 'lebegese' mutatja a forgast.
Altalaban az oltozeket nem festettek meg realisztikus modon, hanem mint diszito motivumot. A gorog vazafesto gyakran sejteti testformat a ruha alatt, oly modon hogy a testet a ruha fole rajzolt vonalakkal plasztikussa teszi. Ez gyakran vezeti teves kovetkeztetesre a figyelmetlen megfigyelot, aki azt veli, hogy a ruha 'pokhalo szovesu', atetszo, annak ellenere, hogy egy nehez chiton is lehet, melyet a szabadban viseltek.
A tancosok gyakran viseltek papucsot, szandalt,
amit a muvesz csak egy konnyu vonallal jelez a talp alatt, valoszinuleg esztetikai okbol. A labbeli hianyzik, meg teli szabadteri jeleneteknel is, mikor egesz biztos viseltek. Nehany esetben, a szobrokon, melyek ma meztelabasak, festett szandal volt.
A gorog vazafestok gyakran abrazoltak figurakat annelkul, hogy megrajzoltak volna az alapot melyen allnak. Ez a 'szokas' nehany mai kutatot arra csabitott, hogy maguk hatarozzanak meg egy "fantazia" vonalat egy konkret jelenethez. Errol az alaprol aztan mindenfele, valosag alapot nelkulozo kovetkezteteseket vontak le, mint peldaul, hogy az okori gorogok tanca egy fajta balett , meg azt is, hogy labujhegyen jartak. Termeszetesen a megfigyelo nagyon figyelmes kell hogy legyen, elkerulve mindezeket a fantasztikus magyarazatokat.
Jo, ha az, aki a tancot tanulmanyozza, es szeretne hasznali az archeologiai forrasokat, csak a biztos tancos tanusagokra tamaszkodik, a tanc, a muveszetek viragzasanak korabol, mikorra mar a muveszek elsajatitottak egy kiteljesedett technikat, es viszonylag kis nehezsegekkel talalkoznak, mikor szeretnenek valamit kifejezni. Meg akkor is, mint majd kiderul, a muveszek sok muveszeti 'megallapodast' (kallitrechnikes symbasis) haszanalnak. A regebbi muvek ertelmezeset a specialistakra kell hagyni.
A felirat forrasok egy sajatos kategoria. Az egyik legerdekesebb kozuluk egy sor forditva vesett betu, jobbrol balra haladva, egy boroskancso nyakan, a nyolcadik szazadbol i.e., melyet egy atheni sirban talaltak. A kancso egy tancverseny dija lehetett, mert ez a felirata: Aki a tancosok kozul legelenkebben jarja, az kapja ezt.
Ugyszinten nagyon erdekesek a nagy es unnepelyes feliratok Deloszon, ahol korai idokbol (proistorikous hronous) a tanc lenyeges szerepet toltott be az Apollon oltara koruli liturgiaknal, Artemisz es mas istensegek kultuszanal. Sok ezek kozul a feliratok kozul megemliti a tancosok penz es egyeb targyi jutalmazasat – faklyak, olaj a mecsessekbe, agak, viragfuzerek, ezust es arany targyak es dijak. Sokszor megneveznek szokatlan tancokat es szinre viteleket, peldaul marionett jatekot. Mas feliratok Athenbol, Delphoibol es mashonnan, lajstromba vesznek verseny gyozelmeket, a tancosok ellatmanyat es fizettseget, kulonbozo tancok nevet, a tanctanitokat. Ezen forrasok igen fontosak. Tovabbadnak sok furcsa informaciot, ezek kozul nehany a gorogoknek magatol ertetodo, igy nem volt szukseguk irodalmi korulirasra.
Azonban helyesen kel ertelmezni oket – ez nem mindig konnyu – es megerositest kell keresni mas forrasokbol, tanusagokbol.
A nyelveszeti forrasok a szakszavakrol, kifejezesekrol arulkodnak melyet az okoriak hasznaltak. Sok esetben egy ogorog tancformanak csak a nevet ismerjuk. Az elnevezesek tobbnyire 'beszelo" nevek, es ha valaki helyesen probalja ertelmezni, annak egy gyors es eletszeru kepet adhatnak a tanc gyakorlatarol. Igy peldaul leteznek tancok es formak (shimata): "viszketegseg", "kapudorombolo","koldus","gabonaveto" (skorpiontas to kritari, itt a kritari talan zabot, rozsot jelent? meg kell nezni!), "malacka", "vilagegeto",, "hirvivo",, "horkolo", "huslopo". Neha azonban a gorog elnevezes nem magatol ertetodo, es a kutato fol kell hogy deritse a szo ertelmet, megkeresve hasznalatat a lexikonokban, az irodalomban, a glosszologia minden lehetoseget felhasznalva.
Lillian B. Lawler, 'Lucida Veste', Transactions of the American Philological Assotiation 69, 1938, 423-38.
Euripides, Iphigenia.Aul. 1042;
Anth.Pal.6,267.
Lillian B. Lawler, "Dancers Trophy", Classical Weekly 41, Nov.17., 1947., 50-52.
* Dorothy Kent Hill,The dance in Classical Times, Walters'Art Gallery, Baltimore, Maryland.
κανόνες, ζωγραφικής των αρχαίων
Αρχαϊκή περίοδος
- δεν είναι ανατομική παρουσίαση
- πρόσωπο προφίλ
- ματιά ανφάς
- ώμο μπροστά
-χέρια σχηματίζει γωνία
-πόδια απο πλάι
-πέλμα ίσια > συχνά λείπει η γραμμή έδαφος > μερικοί ερευνητές επινόησαν βάσεις
> αβάσιμα τα συμπεράσματα > μπαλέτο, περπάτημα με τις μύτες των ποδιών...
- επιγραφές, Δήλος, από τους προϊστορικούς χρόνους
- σχήματα > σκορπίζοντάς το κριθάρι...
Minden kultura kezdeten a muveszek olyan problemakkal talalkoznak, melyeket nem tudnak megoldani. Nem ertik meg az emberi anatomiat es hianyzik a technikai tudas, hogy a testet pontosan abrazoljak kulonbozo helyzetekben. Hogy tuljussanak ezen nehezsegeken, az elso gorog festok, csakugy mint elottuk a minoikus kretaiak meghonositottak nehany szabalyt. Ezeket tipizaltak es hosszu idon at alkalmaztak - meg akkor is, mikor a muveszek mar eleg technikai tapasztalatra tettek szert, es lehetoseguk volt a valtoztatasra. A kovetkezmeny, hogy a gorog festok az archaikus periodusban olyan formakat abrazolnak, melyek jartukban, tancukban arcukat profilban mutatjak, szemuk pedig szembol nez, a valluk elol, a karjuk csakran szoget bezarva, kulonosen a noknel, meg akkor is, mikor nyilvanvalo, hogy a szandek az ives, kerekded abrazolas, a labuk es a csipojuk oldalrol latszik, a talpuk egy sikban lep a folddel. Termeszetesen ilyen helyzeteket emberi test nem tud felvenni, ezert ezen abrazolasokat nem kell keszpenznek venni. Gyakran csak kozvetett kovetkeztetessel lehet megallapitani, hogy az abarazolt all, lepeget, vagy tancol.*
Valamennyi periodusaban az ogorog festeszetnek a formak a rendelkezesreallo helyhez alkalmazkodtak, mig a testhelyzetek es a reszletek szabadon helyezodtek el az altalanos kepalkotast segitve a terben. Ha a hely kicsi, egy nagy tanccsoportot ket vagy harom tancos kepviselhet, meglehet, hogy nem abrazoljak oket ugyanabban a mozgas fazisban (annak ellenere, hogy a valosagban meglehet hogy egyforman tancolnak, tokeletes osszhangban) es a kepi megjelenites a leheto legnagyobb valtozatossagot mutatja.Korkorosseg eseten, a tancot egyetlen tancos is jelezheti. Valamennyi formajaban, a gorog muveszet, a dinamikus tancnak lagyabb, puhabb karaktert ad. Az archaikus periodusban a bonyolult tancokat egyszerusitve abrazoltak. A dombormuveknel es a festeszetben a technikak egyszeruek, tipizaltak. A formak 'feluletiek', surun egymas melle teve, melyseg es perspektiva , atfedesek nelkul. Ezen abrazolasokat nem szabad egy az egyben ertelmezni.
A gorogok soha nem oldotak meg a perspektiva problemajat.Nem tudtak abrazolni az elore vagy hatra hajlo testet, tancosok vonalat, akik a nezo fele haladnak. A gyors mozagast egy visszanezo fej jelzi.Egy fordulata a tancosnak a sajat tengelye korul a kezek elforditasaval jelzett, az archaikus periodus utan pedig az oltozek 'lebegese' mutatja a forgast.
Altalaban az oltozeket nem festettek meg realisztikus modon, hanem mint diszito motivumot. A gorog vazafesto gyakran sejteti testformat a ruha alatt, oly modon hogy a testet a ruha fole rajzolt vonalakkal plasztikussa teszi. Ez gyakran vezeti teves kovetkeztetesre a figyelmetlen megfigyelot, aki azt veli, hogy a ruha 'pokhalo szovesu', atetszo, annak ellenere, hogy egy nehez chiton is lehet, melyet a szabadban viseltek.
A tancosok gyakran viseltek papucsot, szandalt,
amit a muvesz csak egy konnyu vonallal jelez a talp alatt, valoszinuleg esztetikai okbol. A labbeli hianyzik, meg teli szabadteri jeleneteknel is, mikor egesz biztos viseltek. Nehany esetben, a szobrokon, melyek ma meztelabasak, festett szandal volt.
A gorog vazafestok gyakran abrazoltak figurakat annelkul, hogy megrajzoltak volna az alapot melyen allnak. Ez a 'szokas' nehany mai kutatot arra csabitott, hogy maguk hatarozzanak meg egy "fantazia" vonalat egy konkret jelenethez. Errol az alaprol aztan mindenfele, valosag alapot nelkulozo kovetkezteteseket vontak le, mint peldaul, hogy az okori gorogok tanca egy fajta balett , meg azt is, hogy labujhegyen jartak. Termeszetesen a megfigyelo nagyon figyelmes kell hogy legyen, elkerulve mindezeket a fantasztikus magyarazatokat.
Jo, ha az, aki a tancot tanulmanyozza, es szeretne hasznali az archeologiai forrasokat, csak a biztos tancos tanusagokra tamaszkodik, a tanc, a muveszetek viragzasanak korabol, mikorra mar a muveszek elsajatitottak egy kiteljesedett technikat, es viszonylag kis nehezsegekkel talalkoznak, mikor szeretnenek valamit kifejezni. Meg akkor is, mint majd kiderul, a muveszek sok muveszeti 'megallapodast' (kallitrechnikes symbasis) haszanalnak. A regebbi muvek ertelmezeset a specialistakra kell hagyni.
A felirat forrasok egy sajatos kategoria. Az egyik legerdekesebb kozuluk egy sor forditva vesett betu, jobbrol balra haladva, egy boroskancso nyakan, a nyolcadik szazadbol i.e., melyet egy atheni sirban talaltak. A kancso egy tancverseny dija lehetett, mert ez a felirata: Aki a tancosok kozul legelenkebben jarja, az kapja ezt.
Ugyszinten nagyon erdekesek a nagy es unnepelyes feliratok Deloszon, ahol korai idokbol (proistorikous hronous) a tanc lenyeges szerepet toltott be az Apollon oltara koruli liturgiaknal, Artemisz es mas istensegek kultuszanal. Sok ezek kozul a feliratok kozul megemliti a tancosok penz es egyeb targyi jutalmazasat – faklyak, olaj a mecsessekbe, agak, viragfuzerek, ezust es arany targyak es dijak. Sokszor megneveznek szokatlan tancokat es szinre viteleket, peldaul marionett jatekot. Mas feliratok Athenbol, Delphoibol es mashonnan, lajstromba vesznek verseny gyozelmeket, a tancosok ellatmanyat es fizettseget, kulonbozo tancok nevet, a tanctanitokat. Ezen forrasok igen fontosak. Tovabbadnak sok furcsa informaciot, ezek kozul nehany a gorogoknek magatol ertetodo, igy nem volt szukseguk irodalmi korulirasra.
Azonban helyesen kel ertelmezni oket – ez nem mindig konnyu – es megerositest kell keresni mas forrasokbol, tanusagokbol.
A nyelveszeti forrasok a szakszavakrol, kifejezesekrol arulkodnak melyet az okoriak hasznaltak. Sok esetben egy ogorog tancformanak csak a nevet ismerjuk. Az elnevezesek tobbnyire 'beszelo" nevek, es ha valaki helyesen probalja ertelmezni, annak egy gyors es eletszeru kepet adhatnak a tanc gyakorlatarol. Igy peldaul leteznek tancok es formak (shimata): "viszketegseg", "kapudorombolo","koldus","gabonaveto" (skorpiontas to kritari, itt a kritari talan zabot, rozsot jelent? meg kell nezni!), "malacka", "vilagegeto",, "hirvivo",, "horkolo", "huslopo". Neha azonban a gorog elnevezes nem magatol ertetodo, es a kutato fol kell hogy deritse a szo ertelmet, megkeresve hasznalatat a lexikonokban, az irodalomban, a glosszologia minden lehetoseget felhasznalva.
Lillian B. Lawler, 'Lucida Veste', Transactions of the American Philological Assotiation 69, 1938, 423-38.
Euripides, Iphigenia.Aul. 1042;
Anth.Pal.6,267.
Lillian B. Lawler, "Dancers Trophy", Classical Weekly 41, Nov.17., 1947., 50-52.
* Dorothy Kent Hill,The dance in Classical Times, Walters'Art Gallery, Baltimore, Maryland.
Last edited: